Tudástár

A klíma helyiségben elhelyezett része. Ez fújja ki a lehűtött vagy felmelegített levegőt, és innen vezetik el a hűtéskor keletkező kondenzvizet. Kinézete, mérete és elhelyezési módja típusonként eltér.

Ventilátoros fűtő-hűtő egység, amelyen a víz átfolyik, a ventilátor pedig a levegőt fújja át rajta. Gyorsan reagál, és fűtéshez és hűtéshez is használható. Működés közben hangot ad, a zajszintet az adatlap közli.

Az on-off klíma kompresszora vagy teljes teljesítménnyel megy, vagy leáll, ezért a hőmérséklet jobban ingadozik. Az inverteres klíma a teljesítményét folyamatosan a pillanatnyi igényhez igazítja, ezért általában egyenletesebb hőmérsékletet és kisebb fogyasztást ad. A konkrét értékeket a gyártó adatlapja közli.

A kompresszor fordulatszámát folyamatosan szabályozó klíma. Ahelyett, hogy időnként teljesen be- és kikapcsolna, a pillanatnyi igényhez igazítja a teljesítményét.

A beltéri egysége a mennyezetbe építhető, az előlap a mennyezet síkjában van, és több irányba fújja a levegőt. Nagyobb, nyitottabb terekben, irodákban, üzletekben gyakori.

A klíma szabadban elhelyezett része, amely a hőt leadja vagy felveszi a külső levegőből. Itt dolgozik a kompresszor és a ventilátor, ezért a működési hang nagyrészt innen származik. A beltéri egységgel hűtőközeg-vezeték és kábel köti össze.

A beltéri egysége rejtve, például álmennyezet mögött van, és a levegőt légcsatornákon keresztül juttatja a helyiségbe vagy több helyiségbe. A helyiségben csak a befúvó és az elszívó rács látszik. Tervezést és megfelelő rejtett hely kialakítását igényli.

Olyan készülék, amely a helyiségbe jutó levegőt kezeli: szűri, szükség szerint fűti, hűti vagy párásítja, és a légcsatornákon keresztül mozgatja. A felépítése és funkciói típusonként nagyon eltérnek, ezért a konkrét képességeit az adatlap és a tervezés határozza meg.

A külső levegő hőjét közvetlenül a belső levegőnek adja át. A klíma fűtő üzemmódja is ezen az elven működik.

A külső levegő hőjét hasznosítja, és vízzel működő fűtési rendszerbe (például padlófűtés, radiátor) adja át. Használati melegvíz előállítására is alkalmas lehet, a konkrét kialakítástól függően.

A beltéri egysége a mennyezet alatt, lógatva vagy felszerelve működik, és a levegőt a mennyezet mentén fújja szét. Akkor jön szóba, ha a falon nincs hely, vagy nagyobb teret kell egyenletesen kiszolgálni. Beépítése a kazettás klímától eltér, mert az egység kívül marad.

Mozgatható, kültéri egység nélküli klíma, amely a meleg levegőt tömlőn keresztül, általában ablakon át vezeti ki. Telepítést nem igényel, de a fix split klímákhoz képest általában kisebb a hatékonysága, és hangosabb lehet.

Olyan split klíma, amelyben egy kültéri egységhez egy beltéri egység tartozik. A legegyszerűbb, leggyakoribb kialakítás, egy helyiség klimatizálására alkalmas. Több helyiséghez a multi-split rendszer való.

A hűtőkör egyetlen, többnyire kültéri egységben van. A fűtési rendszerhez vízvezetékkel csatlakozik, hűtőközeg-vezeték nem fut az épületbe.

Olyan klíma, amelynek minden alkatrésze egyetlen készülékházban van, így nincs külön kültéri egység. A levegő a falon kialakított nyílásokon át jut be és ki. Kialakítása és telepítése a típustól függ, ezért az adatlapot és a telepítési leírást kell követni.

Egy kültéri egységhez több beltéri egységet csatlakoztató rendszer, így több helyiség klimatizálható egyetlen kültérivel. Hogy mely beltéri és kültéri egységek illenek össze, azt mindig a gyártó kompatibilitási táblázata dönti el.

Alacsonyan, a padló közelében, a parapet magasságában vagy álló kivitelben elhelyezhető beltéri egység. Akkor jó választás, ha a fal felső részén vagy a mennyezeten nincs hely a beltéri egységnek.

Két egységből áll: kültéri és beltéri egységből, amelyeket hűtőközeg-vezeték köt össze. A telepítése hűtéstechnikai szakmunkát igényel.

Olyan klíma, amelynek két egysége van: a beltéri egység a helyiségben dolgozik, a kültéri egység a szabadban van, és a kettőt hűtőközeg-vezeték, kondenzvízcső és kábel köti össze.

A hőszivattyú pillanatnyi hatékonyságát mutatja: azt fejezi ki, hogy a befektetett villamos energiához képest mennyi hőt ad le. Az adott üzemi pontra vonatkozó értéket a gyártó adja meg.

A klíma hűtési hatékonyságát egy adott üzemi pontra kifejező mutató: megmutatja, a felvett villamos teljesítményhez képest mennyi hűtést ad a készülék. A SEER-rel szemben nem a teljes szezonra, hanem egy meghatározott működési állapotra vonatkozik. Az értéket a gyártó adatlapja közli.

A készüléken és a hozzá tartozó dokumentációban feltüntetett, egységes formátumú jelölés, amely a készülék energiahatékonysági osztályát és főbb adatait mutatja. Segít a készülékek összehasonlításában. Az értékeket a gyártó adja meg.

Azt fejezi ki, mennyi hasznos hűtést vagy fűtést ad a készülék a felhasznált energiához képest. Minél hatékonyabb, annál kevesebb energiából állítja elő ugyanazt. A konkrét mutatókat (például SEER, SCOP) az adatlap közli.

Az energiacímkén feltüntetett besorolás, amely a készülék energiahatékonyságát mutatja. A pontos besorolás a gyártó adatlapján és a termék energiacímkéjén található.

Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó európai ökodizájn-szabályozás megnevezése. Eredetileg a 2009/125/EK irányelv adta a keretet, a követelményeket termékcsoportonként külön végrehajtási rendeletek tartalmazzák, a keretet 2024-től részben az új ökodizájn-rendelet (ESPR) váltja fel. Egyes készülékeknek meghatározott hatékonysági és egyéb követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy forgalomba hozhatók legyenek. A részletes követelményeket a vonatkozó szabályozás tartalmazza.

Az energiacímkén vagy az adatlapon megadott, szabványos körülményekre számolt, egy évre vonatkozó becsült fogyasztás. A valós fogyasztás a használattól, az épülettől és az éghajlattól függően eltér. Az érték összehasonlításra való, nem előrejelzés.

Az egységnyi felületre vagy térfogatra jutó fűtési teljesítmény. Az épület szigetelésétől, korától és az éghajlattól nagyban függ. Segít becsülni, de önmagában nem elég a tervezéshez.

Az egységnyi felületre vagy térfogatra jutó hűtési teljesítmény. Segít becsülni, mekkora teljesítmény kell egy adott helyiséghez, de önmagában nem elég a tervezéshez.

A készülék által leadható fűtési teljesítmény kilowattban. Nem azonos a villamos teljesítményfelvétellel, mert a hőszivattyús működés során a készülék a befektetett áramnál több hőt ad le. Az értéket a gyártó adatlapja tartalmazza.

Hőszivattyús és klímás fűtéshez kapcsolódó, kedvezményes villamosenergia-díjszabás megnevezése. A feltételeit és az igénylés módját az áramszolgáltató és a vonatkozó szabályozás határozza meg, ezért itt nem részletezzük. Érdeklődjön az áramszolgáltatónál.

A helyiségbe bejutó vagy ott keletkező hő, amelyet a klímának el kell vonnia. Ide tartozik a napsugárzás, a benn tartózkodók, a berendezések és a környezet hője. A klíma méretezésekor ezt kell figyelembe venni. Becslése szakember feladata.

Az épületből a külső környezetbe távozó hő mennyisége. Függ a szigeteléstől, az ablakoktól, a szerkezetektől és a külső hőmérséklettől. A fűtés méretezésénél ez a kiinduló adat, meghatározása szakember (például energetikai számítás) feladata.

A készülék által leadható hűtési teljesítmény kilowattban. Azt mutatja, mennyi hőt tud elvonni a helyiségből, nem azt, mennyi áramot használ. A pontos értéket a gyártó adatlapja közli.

A helyiség levegőtérfogata: a padló alapterületének és a belmagasságnak a szorzata. A készülék méretezésénél az alapterület mellett ez is szempont lehet. A megfelelő teljesítmény kiválasztásához szakember felmérése javasolt.

A legnagyobb teljesítmény, amelyet a készülék rövid ideig vagy meghatározott körülmények közt le tud adni. Nem azonos a folyamatosan leadható névleges teljesítménnyel. Az adatlap közli.

Az a tervezési hidegben vagy melegben számolt külső hőmérséklet, amelyre a fűtést vagy hűtést méretezik. A berendezésnek ennél a hőmérsékletnél is el kell tudnia látni a feladatát. Az értéket a tervező határozza meg a helyi éghajlat szerint.

A legkisebb teljesítmény, amelyen az inverteres készülék még működni tud. Minél alacsonyabb, annál finomabban illeszkedik a készülék a kis hőigényhez, és annál ritkábban kapcsol ki-be. Az adatlap közli.

A gyártó által megadott, szabványos körülmények közötti teljesítmény, amelyre a készüléket jellemzik. A valós teljesítmény az üzemi körülményektől (például külső hőmérséklet) eltérhet. Az adatlap közli.

A klíma vagy hőszivattyú szezonális fűtési hatékonyságát kifejező mutató. Minél magasabb, annál kevesebb energiával állít elő ugyanannyi hőt. Az értéket a gyártó adatlapja közli.

A klíma szezonális hűtési hatékonyságát kifejező mutató. Minél magasabb az értéke, annál kevesebb áramot használ a készülék ugyanannyi hűtéshez. Az értéket a gyártó adatlapja közli.

A külső hőmérsékletnek az a tartománya, amelyben a gyártó szerint a készülék üzemelhet. Ezen kívül lekapcsolhat, vagy csökkent teljesítménnyel dolgozhat. Az adatlap közli.

A kondenzvizet felfogó tálca a beltéri vagy kültéri egységben. Hűtéskor, valamint fűtéskor a kültéri egység leolvasztásakor víz keletkezhet, amelyet innen kell biztonságosan elvezetni. A kialakítása típusonként eltér, a telepítési útmutató szerint kell eljárni.

A beltéri és a kültéri egység között futó hűtőközeg-vezeték hossza. A készülék megengedett csőhosszát a gyártó adja meg.

A hűtőközegcsövek hőszigetelése. Megakadályozza, hogy a csövön páralecsapódás keletkezzen, és csökkenti a hőveszteséget. Elhagyása vagy hibás kivitele problémát okozhat.

A klímákban és hőszivattyúkban használt fluortartalmú hűtőközegek összefoglaló neve. Az ezekkel végzett munka (telepítés, szerviz) nyilvántartott képesítést igényel. A tanúsítási kötelezettség az uniós szabályozás szerint a természetes hűtőközegekre (például szénhidrogénekre) is kiterjed.

A fluortartalmú üvegházhatású gázok (a klímákban és hőszivattyúkban használt egyes hűtőközegek) kezelésére vonatkozó szabályozás megnevezése. Az ilyen hűtőközeggel végzett munkák meghatározott képesítéshez és nyilvántartáshoz kötöttek. A részleteket a szabályozás tartalmazza.

Az üvegházhatású potenciál rövidítése: azt mutatja, mennyire erős üvegházhatású gáz a hűtőközeg a szén-dioxidhoz képest. Minél alacsonyabb, annál kisebb a hűtőközeg éghajlati hatása szivárgás esetén. A készülékhez tartozó értéket a gyártó adatlapja közli.

Az az anyag, amely a klímában vagy hőszivattyúban a hőt szállítja. A készülék típusa határozza meg, milyen hűtőközeget használ, ez az adatlapon szerepel. Kezelése tanúsított szakember feladata.

A klíma hűtőkörében lévő hűtőközeg mennyisége. A gyári töltet az adatlapon és a készülék típustábláján szerepel. Hosszabb csőhossz vagy utólagos javítás esetén a mennyiség változhat, ezt kizárólag megfelelő képesítésű szakember állíthatja be.

A rendszerben lévő hűtőközeg mennyiségének kiegészítése, például hosszú csővezeték vagy szivárgás javítása után. Kizárólag megfelelő képesítésű szakember végezheti, mert a hűtőközeg kezelése szabályozott.

Az a vezeték, amelyen a hűtőközeg a beltéri és a kültéri egység között áramlik. Rendszerint két csőből áll, amelyeket szigetelni kell. Anyagát, méretét és hosszát a gyártó határozza meg.

Hűtéskor a beltéri egységen lecsapódó víz. Szakszerűen kialakított csővel kell elvezetni a kültérre vagy a lefolyóba.

A hűtés közben keletkező víz szakszerű elvezetése csővel a kültérre vagy a lefolyóba. A cső lejtésére és védelmére a telepítésnél figyelni kell, hogy ne ázzon be a fal, és télen ne fagyjon el. A kivitelezést szakember végzi.

Olyan szivattyú, amely a beltéri egységen keletkező kondenzvizet olyan helyre juttatja, ahová magától nem folyna le. Akkor kell, ha nincs elegendő lejtés a vízelvezetéshez. Zajt kelthet, a típusa és beépítése tervezést igényel.

A kültéri egység tartószerkezete, amellyel a falra vagy más tartófelületre rögzítik. Célja, hogy az egység stabilan álljon, és a rezgés ne adódjon át az épületre. A megfelelő típust a kültéri egység súlya és a rögzítési felület szabja meg, ezt a szerelő dönti el.

A rézcsövek átfújása nitrogén gázzal forrasztás közben vagy előtte, hogy a cső belsejében ne keletkezzen oxidréteg. Ez védi a hűtőkört a szennyeződéstől. Kizárólag szakember végezheti.

A hűtőkör tömítettségének ellenőrzése nyomás alá helyezéssel, még a hűtőközeg betöltése előtt. Ha a nyomás tartósan esik, a rendszer szivárog. Szakember végzi.

A rézcső végének kiszélesítése, amellyel a cső tömören csatlakoztatható a készülék csonkjához. Pontatlan peremezés szivárgást okozhat, ezért szakember végzi.

A hűtőközegek egyik típusa, propán alapú, természetes eredetű és gyúlékony anyag. Kezelésére a gyártó külön biztonsági előírásokat ad, ezért telepítése és szervizelése kizárólag az előírásokat ismerő szakembernek való. A készülék által használt hűtőközeget mindig az adatlap tartalmazza.

A hűtőközegek egyik típusa, a jelölés a hűtőközeg szabványos azonosítója. Enyhén éghető (A2L biztonsági osztályú) anyag. Mennyiségét, kezelését és a vele kapcsolatos biztonsági előírásokat a gyártó dokumentációja és a vonatkozó szabályozás írja elő. A készülék által használt hűtőközeget mindig az adatlap tartalmazza.

A hűtőközeg vezetésére használt, speciálisan tisztított réz csővezeték a klímákban és hőszivattyúkban. A beltéri és a kültéri egységet köti össze. A méretét a gyártó írja elő.

Gumi vagy egyéb rugalmas alátét, amellyel a kültéri egység vagy más rezgő alkatrész az alátámasztásától elválasztható. Csökkenti a rezgés és a zaj átadását az épületre. A megfelelő típust a szerelő választja.

A beltéri és a kültéri egység közti magasságkülönbség. A gyártó megadja, mekkora szintkülönbség engedett az adott készüléknél. Hatással van a hűtőkör olajvisszaáramlására és a működésre. A pontos határt az adatlap közli.

A hűtőkörből a levegő és a nedvesség eltávolítása, mielőtt a hűtőközeg a rendszerbe kerül. Fontos, mert a levegő és a nedvesség ronthatja a működést és kárt okozhat. Szakszerűen, megfelelő műszerekkel végzik.

A légterelő lamellák önműködő mozgatása, amely a levegőt folyamatosan szétosztja a helyiségben. Nem minden típus tudja, és a mozgás tartománya is eltérő lehet. Az adatlap vagy a kezelési útmutató tartalmazza.

A klíma működési módja, amelyben a készülék a megszokottnál halkabban dolgozik. Ennek ára általában a lassabb hűtés vagy fűtés lehet. Az elérhetősége és a hatása típusonként eltér, a zajszintre vonatkozó adatot a gyártó adatlapja közli.

A kültéri egység hőcserélőjén fűtés közben nedves, hideg időben dér vagy jég rakódhat le. A leolvasztás ezt távolítja el időnként, ilyenkor a fűtés rövid időre szünetel vagy módosul. A folyamat normális működés, a készülék önműködően végzi.

Olyan hűtési vagy fűtési mód, amelyben a hűtőközeg közvetlenül a kezelendő levegőt hűti vagy fűti, köztes vízkör nélkül. A klímák és a split rendszerek így működnek.

A klíma pihenéshez kialakított üzemmódja, amely halkabb működésre és fokozatosan módosuló hőmérséklet-beállításra törekszik, hogy éjszaka ne zavarjon. A pontos működés gyártónként eltér, ezt a kezelési útmutató írja le.

A hőszivattyúba vagy a rendszerbe épített elektromos fűtőbetét, amely nagyon hideg időben vagy gyors felfűtésnél kiegészíti a hőszivattyút. Használata növeli az áramfogyasztást, ezért a rendszer csak szükség esetén kapcsolja be.

A beltéri egység kifúvónyílásánál lévő lamella, amely meghatározza, milyen irányba áramlik a levegő. Beállításával elkerülhető, hogy a légáram közvetlenül a tartózkodókra fújjon. A beállítási lehetőségek típusonként eltérnek.

A klíma üzemmódja, amely a levegő páratartalmát csökkenti, a helyiséget közben kevésbé hűti. Nyirkos, párás időben kellemesebbé teheti a levegőt. A funkció elérhetősége és működése típusonként eltér, az adatlap tartalmazza.

A készülék működés közbeni hangnyomás- vagy hangteljesítményszintje decibelben. A beltéri és kültéri egység értéke eltér, és az üzemmódtól függ. Az adatot a gyártó adatlapja tartalmazza.

Olyan szűrő, amely aktív szénnel a szagokat és egyes gázszerű szennyezőket köti meg. Nem a por megfogására, hanem a szagok csökkentésére való. Idővel telítődik, ezért cserélni kell.

Olyan szűrés, amelynek célja az allergiát kiváltó részecskék (például pollen) csökkentése a levegőben. A szűrő képességeit a gyártó adja meg.

A helyiségbe áramló kezelt levegő, illetve ennek nyílása vagy rácsa. A befúvó pozíciója határozza meg, hogyan oszlik el a levegő, és érezhető-e huzat.

Olyan érzékelő, amely a levegő szén-dioxid-tartalmát méri, és ez alapján jelzi vagy szabályozza a szellőztetést. Zsúfoltabb helyiségben növeli a szellőztetés intenzitását, üresben csökkenti. A mérési tartomány és a pontosság az adatlapon szerepel.

A helyiségből kivezetett használt levegő, illetve ennek nyílása vagy rácsa. Gyakran konyhákban, fürdőkben, nedves helyiségekben van elszívás, innen kerül a levegő a kültérre vagy a hővisszanyerő berendezésbe.

Olyan hőcserélő, amely a hő mellett a levegő nedvességtartalmát is részben átadja. Így a beérkező friss levegő páratartalma kevésbé tér el a beltérétől. Hogy ez egy adott helyen előny-e, azt az éghajlat és a használat dönti el.

A szűrők teljesítményosztálya szerinti jelölés: a finomabb porszemcséket is megfogó szűrőtípus. A régi EN 779 szabvány szerinti osztályt 2018 óta az ISO 16890 váltotta fel, a két rendszer nem váltható át egy az egyben. A pontos besorolás és a szabvány, amelyre vonatkozik, a szűrő adatlapján szerepel.

A kültérről a berendezésbe vezetett, még nem használt levegő. A szellőztetés célja, hogy a beltéri levegő mellett folyamatosan friss levegő is jusson a lakótérbe.

Az a hőmérséklet, amelyre a levegőt lehűtve a benne lévő pára lecsapódik. Ha egy felület hidegebb a harmatpontnál, vizes lesz. A klímák hűtéskor ezért termelnek kondenzvizet.

Nagy hatékonyságú, finom részecskéket fogó szűrőtípus. Allergiások és érzékeny környezetek számára gyakori választás. A tényleges szűrési hatékonyság osztálytól függ, az adatlap közli.

A kiszellőztetett levegő hőjének részleges átadása a beáramló friss levegőnek. Így télen kevesebb fűtési, nyáron kevesebb hűtési energia megy el a szellőztetésre. A visszanyert hő mértéke készüléktől és üzemi körülményektől függ, az adatlap közli.

Olyan szellőztetés, amelyben a kiáramló és a beáramló levegő közt hőcserélő van, így a friss levegő előmelegítve vagy előhűtve érkezik. A két légáram általában nem keveredik (forgó hőcserélőnél kis mértékű átkeveredés előfordulhat). Az épület levegőcseréjét az energiaveszteség jelentős növelése nélkül teszi lehetővé.

Olyan funkció, amely a levegőbe elektromosan töltött részecskéket juttat. A gyártók a levegő tisztításával kapcsolatban említik. A hatás mértékéről és a működésről az adatlap és a gyártó közléseinek kell eligazítást adniuk.

A levegő szállítására szolgáló cső- vagy csatornarendszer, amely a berendezést a helyiségekkel köti össze. Lehet kör vagy négyszög keresztmetszetű, merev vagy rugalmas. A méretezése és a kivitelezése befolyásolja a hangot és a légszállítást.

A szellőztetőberendezés által szállított levegő mennyiségének beállítása, kézi vagy önműködő módon. Lehet fokozatonkénti, vagy az érzékelők (például páratartalom, CO₂) alapján változó. A szabályozás módja típusonként eltér.

A helyiségben a levegő mozgásának sebessége. Ha túl nagy, huzatként érezzük. A klíma beállításával (légterelő, ventilátorfokozat) befolyásolható.

A szellőztetőberendezés által óránként szállított levegő térfogata, köbméter per órában megadva. Fontos jellemző, mert megmutatja, mekkora térségnek elegendő a berendezés. A tényleges érték a légcsatornák ellenállásától is függ. Az adatlap közli.

A beltéri levegő állapota: milyen tiszta, mennyi benne a por, a szén-dioxid, a szagok és a pára. Szellőztetéssel, szűréssel és páratartalom-szabályozással javítható. Egy készülék hatását az adatlapon feltüntetett jellemzők alapján lehet megítélni.

A levegő nedvességtartalmának tartása egy kívánt tartományban, párásítással vagy párátlanítással. Segíti a komfortérzetet, és megelőzheti a nedvesség okozta problémákat. A funkció típusonként és kivitelenként eltér.

A levegőben lévő por és részecskék eltávolítása szűrővel. A beltéri egységek többségében van szűrő, amelyet időnként tisztítani vagy cserélni kell. A szűrő tulajdonságait az adatlap vagy a kezelési útmutató közli.

A hővisszanyerős szellőztetés berendezése, a benne lévő hőcserélőről kapta a nevét. A beltéri levegőt elszívja, a friss levegőt behozza, és közben a hőt átadja. Telepítését a légcsatornák és a tervezés befolyásolja.

A levegő nedvességtartalma a hőmérséklethez képest, százalékban kifejezve. Befolyásolja, mennyire érezzük kellemesnek a helyiséget. Túl magas vagy túl alacsony érték egyaránt kellemetlen lehet.

A légcsatorna-rendszer ellenállásának leküzdéséhez szükséges nyomás, amelyet a ventilátor ad le. Minél hosszabb és bonyolultabb a csőhálózat, annál nagyobb ellenállást kell legyőzni. Ez befolyásolja, mekkora levegőmennyiséget szállít valójában a berendezés. A tervezés és az adatlap szerint kell kezelni.

Olyan funkció, amely ultraibolya (UV-C) fénnyel kezeli a levegőt vagy a készülék alkatrészét. A gyártók a levegő tisztításával kapcsolatban említik. A tényleges hatás a konkrét kialakítástól függ.

A helyiségből elszívott, majd a berendezésben kezelés után (hűtés, fűtés, szűrés) ismét a helyiségbe juttatott levegő. Nem tartalmaz friss levegőt, ezért önmagában nem helyettesíti a szellőztetést. Egyes rendszerek a friss és a visszakevert levegőt keverik.

A hőszivattyú mellett egy másik hőforrás is dolgozik a rendszerben, például gázkazán vagy elektromos fűtőbetét, amely a nagyon hideg napokon segít. A hőforrások közti átkapcsolást a szabályozás végzi. Hogy mikor indokolt, azt a tervezés dönti el.

A hőszivattyúból a fűtési rendszerbe induló víz hőmérséklete. Padlófűtéshez alacsonyabb, radiátorokhoz általában magasabb szükséges. Minél alacsonyabb az előremenő hőmérséklet, annál kedvezőbb általában a hőszivattyú hatékonysága. A készülék által elérhető érték az adatlapon szerepel.

A fűtőcsövek a falban futnak, és a fal felülete sugározza a meleget. Alacsony vízhőmérsékleten működik. Kialakítása beépítési és falszerkezeti kérdéseket vet fel, ezért tervezést igényel.

Egy fűtési rendszer önállóan szabályozható szakasza, amely a hozzá tartozó fűtőfelületekkel (például padlófűtés, radiátorok) együtt működik. Egy épületben több fűtési kör is lehet, például emeletenként külön.

Olyan szelep, amely a vizet két lehetséges irány közt irányítja át. Hőszivattyús rendszerben például a fűtés és a használati melegvíz-előállítás közti átváltásra szolgál. A kialakítása és vezérlése a rendszertől függ.

A fűtési vagy hűtési rendszer vízáramainak beállítása úgy, hogy minden fűtőfelület a megfelelő mennyiségű vizet kapja. Anélkül egyes helyiségek túlfűtöttek, mások hidegek lehetnek. Üzembe helyezéskor végzi a szerelő.

A fűtési vagy hűtési víz útját, szivattyúit, szelepeit és tartályait együtt jelölő kifejezés. A rendszer helyes működése azon múlik, hogy ezek az elemek jól illeszkednek-e egymáshoz. A tervezés és a beszabályozás dönti el.

Olyan elem, amely a hőforrás és a fűtési körök vízáramlását egymástól hidraulikailag függetleníti. Akkor hasznos, ha a hőszivattyú és a fűtési körök vízigénye eltér. Kell-e a rendszerben, azt a tervezés dönti el.

A csapokból és zuhanyzókból vett meleg víz. Hőszivattyúval külön HMV-készülék vagy a fűtési rendszer része is előállíthatja.

A használati melegvíz tárolására szolgáló tartály. A hőszivattyú ebben melegíti a vizet, hogy a csapnál mindig rendelkezésre álljon. A méretét a háztartás vízigénye és a gyártó előírása szabja meg.

Olyan alkatrész, amelyben a hő egyik közegből a másikba megy át anélkül, hogy a két közeg összekeveredne. A hőszivattyúban a hűtőközeg és a fűtési víz vagy a levegő közti hőátadást végzi.

Az a vízkör vagy hűtőközegkör, amely a hűtésért felel. A hűtésre használt elemek (például fan-coil, mennyezeti hűtés) ebbe tartoznak. A rendszer kialakítása határozza meg, hogy külön hűtési kör van-e.

A fűtési rendszerben a vizet mozgató szivattyú. Enélkül a hőszivattyú által felmelegített víz nem jutna el a radiátorokhoz vagy a padlófűtéshez. Egyes hőszivattyúkban beépítve van, másoknál külön kell hozzá.

Olyan szelep, amely a forró előremenő vizet a visszatérő hűvösebb vízzel keveri, hogy a fűtési körbe a kívánt hőmérsékletű víz jusson. Például padlófűtésnél gyakori. Beállítását szakember végzi.

A fűtőcsövek a mennyezetben vannak, és onnan sugároznak. Hűtésre is használható lehet a rendszer kialakításától függően. Tervezést igényel, a konkrét kivitelt szakember dönti el.

A fűtést kizárólag a hőszivattyú látja el, másik hőforrás nélkül. Ehhez a hőszivattyút úgy kell megtervezni, hogy a tervezett hidegben is elegendő teljesítményt adjon. A méretezés szakember feladata.

Olyan szerelvény, amely a fűtővizet a különböző fűtési körök felé szétosztja, és onnan visszagyűjti. Padlófűtésnél gyakori, mert szobánként külön szabályozhatóvá teszi a köröket.

Olyan fűtési mód, amelyben a fűtőcsövek a padlóban futnak, és a padló felülete adja le a meleget a helyiségnek. Alacsony előremenő vízhőmérséklettel működik, ezért jól illik hőszivattyúhoz. A kialakítása az építés vagy a felújítás szakaszában dől el.

A fűtési víz tárolására szolgáló tartály, amely kiegyenlíti a hőszivattyú működését és a fűtési igényt. Segít, hogy a készülék ne kapcsoljon túl gyakran be és ki. Hogy egy rendszerben szükséges-e, és mekkora legyen, azt a tervezés dönti el.

Hagyományos fűtési mód, amelyben fűtőtestek (radiátorok) adják le a meleget a helyiségnek. Általában magasabb vízhőmérsékletet igényel, mint a padlófűtés. Hőszivattyúval is használható, ha a fűtőtestek és a hőszivattyú üzemi hőmérséklete összeillik.

Olyan hálózat, amelyen több készülék ugyanazon a vezetéken tartja a kapcsolatot egymással. Egyszerűsíti a bekötést, mert nem kell minden készülékhez külön vezeték. A rendszer kialakítása és a használható típusok a gyártótól függnek.

A készülék a villamos hálózat egyetlen fázisáról kap áramot. Ez a legtöbb háztartási kisfogyasztóra jellemző. Hogy egy készülék melyik bekötést igényli, azt az adatlap mondja meg, a kivitelezést villanyszerelő végzi.

Olyan védőkészülék, amely hibaáram (például szivárgó áram) esetén lekapcsolja az áramkört, ezzel védi az embert az áramütéstől. A készülékhez szükséges védelmet a gyártó előírása és a vonatkozó szabályozás szabja meg. Kivitelezése villanyszerelő feladata.

A külső hőmérséklet és a fűtési víz hőmérséklete közti összefüggés. Hidegebb időben magasabb, enyhébb időben alacsonyabb vízhőmérsékletet ad. Az üzembe helyezéskor a szerelő állítja be az épülethez.

A készülék a villamos hálózat mindhárom fázisáról kap áramot. Nagyobb teljesítményű készülékeknél gyakori. Hogy egy készülék melyik bekötést igényli, azt az adatlap mondja meg, a kivitelezést villanyszerelő végzi.

Olyan vezérlés, amely a külső hőmérséklet alapján önműködően módosítja a fűtési vízhőmérsékletet (a fűtési görbe szerint). Így a fűtés az időjáráshoz igazodik, és kényelmes marad a belső hőmérséklet. Működése típusonként eltér.

Az az áram, amelyet a készülék a bekapcsolás pillanatában rövid ideig felvesz, és ami általában nagyobb a normál üzemi áramnál. A villamos hálózat és a védelem méretezésénél ezt is figyelembe kell venni. Inverteres készülékeknél általában kisebb.

Több azonos készülék (például hőszivattyú) összehangolt működtetése, hogy együtt adják le a szükséges teljesítményt. Az igénynek megfelelően csak annyi készülék dolgozik, amennyi kell. A rendszert a tervezés és a gyártó előírása szerint kell kialakítani.

Olyan védőkészülék, amely túláram vagy rövidzárlat esetén megszakítja az áramkört. A készülékhez szükséges kismegszakítót a gyártó előírása és a villamos hálózat alapján választják ki. Cseréjét és méretezését villanyszerelőre kell bízni.

A beltéri és a kültéri egység, illetve a vezérlő közti jelátvitelt végző vezeték. Nem a tápellátás része, hanem az információt viszi. Típusát és vezetékkeresztmetszetét a gyártó írja elő.

Szabványos kommunikációs protokoll, amellyel a készülékek információt cserélnek egymással vagy egy épületfelügyeleti rendszerrel. A klímák és a hőszivattyúk egy részében elérhető. Hogy az adott készülék támogatja-e, az adatlapból derül ki.

Az az áram, amelyet a készülék a gyártó által megadott névleges üzemi állapotban a hálózatról felvesz. Ennek ismeretében méretezik a vezetéket és a védelmet. A pontos értéket az adatlap tartalmazza.

A helyiségben elhelyezett kezelő- és érzékelőegység, amellyel a fűtés vagy a hűtés beállítható. A szobai hőmérséklet alapján szabályozza a rendszert, és sokszor időprogramot is kezel. A készülékkel való kompatibilitást az adatlap mutatja.

Az a feszültség, amellyel a készülék a hálózatról működik. Az értéke és a megengedett eltérése az adatlapon és a típustáblán szerepel. A készüléket csak a megadott tápfeszültségű hálózatra szabad kötni.

Olyan vezérlő, amely a hőmérséklet alapján kapcsolja be vagy ki a fűtést vagy hűtést, így a kívánt hőmérsékletet tartja. Lehet egyszerű vagy programozható. A készülékkel való kompatibilitást az adatlap mutatja.

A klíma kezelését okostelefonos alkalmazásból, az otthoni Wi-Fi hálózaton keresztül teszi lehetővé, például be- és kikapcsolást vagy hőmérséklet-beállítást távolról. Egyes készülékekben beépített, másoknál külön Wi-Fi-modul kell hozzá. Hogy az adott modell mit tud, azt a gyártó adatlapja közli.